- Ne félj! – nyugtatgatta Norah. Egy sámlit húzott Mimire mellé és megfogta a reszkető lány kezét.
- De én… én nem vagyok… nem vagyok szűz – tört ki Mimiréből a vallomás, amit nem tudott tovább visszatartani. Erre már Mortimer is megállt a munkában. Tógája redői közül előhúzott egy megbarnult lapot és hunyorogva felolvasta a tartalmát.
- Minden ötödik év első teliholdjának éjjelén egy darab érintetlen szűzlány. Ez áll az alkuban. Luannah isten gyönyörködik a fátyolban és nincs éjjel sötét. Ez így megy már századok óta, ugye Baaba nagyi? Te is már vagy hetven éve jöttél. Baaba! Lányok, ébresszétek föl Baabát, még lefordul a székéről.
Hárman is siettek, hogy teljesítsék Mortimer kérését. Mindhármuknak kopasz volt a feje és kendőt viselt. Törzsük öregjei a Hold rituálé keretében egy zsákba gyömöszölték őket, és átadták a szörnynek. Mortimer igazából csak a hajukat vágta le, ami soha többé nem nőtt vissza, de valahogy se neki, se az istennek nem akaródzott kijavítani az emberek tévedését.
- És… mennyire nem vagy szűz? – Norah egészen Mimire füléhez hajolva suttogott.
- Nagyon – lehelte a könnyeivel küszködő leány.
- Szép kis fruska vagy, hogy még így is vállaltad.
- Már ki voltam választva. Ha megtudják, megölik.
- És ezért kész voltál az egész világot sötétségbe boríttatni, mi? – kérdezte csípős hangon Leeiah.
- Lányok, hagyjátok abba! – dörrent rájuk Mortimer, mielőtt elmérgesedhetett volna a vita. - Norah, adj neki inni és enni. Én felkeresem Luannah-t.
Baaba horkantott egyet, majd zavartan körbepislogott.
A nők a várkert a kapujába sereglettek, onnan figyelték Mortimer érkezését.
- Luannah, azt üzeni, ikrek leszek. Küldött süteményt. Lányok, azt hiszem, otthonosabbá kell tenni ezt a kastélyt az érkezésükig. Először is szigetelni kell a kőfalakat, hogy ne visszhangozzon a nevetésük. Csak zavarna a munkában.
Örömükben mind Mortimer nyakába ugrottak, miközben Baaba nagyi kényelmesen visszaaludt székében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése