Óvatos, erőtlen léptek az éjszakában. A városba vezető úton két ember közelít, egyikük szamárháton, arcukat elrejti a csillagfény elől a fejükre borított kámzsa.
A város eközben lassan aludni tér, a lapostetős házakban sorra alusznak ki a fények. Az egyik lakóhely ablakán apró kislány kukucskál ki. Bámul, majd hátrafordul szüleihez, akik az asztalnál beszélgetnek gyertyafénynél.
– Valakik jönnek az úton!
Az apa válaszol, épp csak odapillantva:
– Hagyd csak, biztos ők is a népszámlálásra jöttek.